Végülis teljesen olyanra sikerült az utolsó napom, mint terveztem. Szombat este találkoztam Giuliaval, elmentünk enni egy Museo del Jamónba, aztán sétáltunk a városban. Találtunk pár utcazenészt, akik épp azt énekelték, amit ő is nekem reggel. Szerintem ilyen csak a filmekben van, vagy pedig valaki nagyon ügyelt arra, hogy szép utolsó estém legyen. És szép reggelem és délelőttöm, szép tusolásom és közös ebédünk Giuliaval a Rastron (természetesen gambas). Utána hazakísértem, és milyen mázli, hogy pont a házuk előtt van egy virágpiac :) Mondjuk itt csúszott egy kis baki a tervbe, de nem volt vészes. Úgy akartam ugyanis, hogy miután elköszönünk, veszek virágot, és felcsöngetek még egyszer, hogy jöjjön le. Ehhez képest mire elindultam visszafelé a virágvásárlásból, már jött szembe a lakótársaival, mentek kávézni valahova. Azért így se volt olyan rossz :)

Utána tépés haza, porszívózás, felmosás a szobámban, szendvicskészítés az útra. Carolina a megbeszélt 4-5 helyett 3-kor megjelent, kicsit pityergett, odaadtam neki Zsombor cuccait meg egy kis ajándékot, aztán még négy előtt sikerült elindulnom a Retiroba. Körbefutottam a legnagyobb melegben (na jó, volt 30m séta közben), aztán vissza c. de Augusto Figueroa 18 2dcha-ba mégegyszer, utoljára. Fürdés, végül megjelent Natalia és Kamilla is, megleptek egy kis ajándékkal, ami miatt elmorzsoltam titokban egy könnycseppet, aztán szép lassan elindultunk Krisztivel a reptérre. Viszlát Madrid!

Utó-utóirat: a repcsin furcsa volt, hogy mindenki magyarul beszél, kissé ostobaságokat olykor, az előttem ülő csaj meg beszólt, hogy egész úton a veséjét rugdostam. Szóval itthon nem változott semmi, de anyuékat jó újra látni. Viszont ma este már vettem repjegyet Bolognába július 15-re. Firenze csak 120 km...